2014. október 30.

Alexa Chung, az "újrahasznosító"

Nem igazából Alexa környezetbarátságáról lesz szó, bár közvetve talán ahhoz a témához is köze van annak a ténynek, hogy Alexa imádja újra és újra viselni egy ruhadarabjait. 

Szerintem elég furcsa egy hírességtől, főleg egy stílusikontól, hogy többször viseli ugyanazt a táskát, cipőt, ruhát, bármit. Ezt nem úgy írom, hogy ezzel bármi gond lenne, sőt!! Szerintem ez fantasztikus! Ha belegondolunk, még egy híresebb mezei blogger is azon van, hogy soha ne fényképezzék le ugyanabban a  ruhában, és hogy mindig újat és még újabbat mutathasson! A "sztároknak" pedig kb. egyenesen tilos ugyanazt viselniük! 

Bár Alexa főleg az utcai viseletében hordja ugyanazokat, de azért egyrészt nem teljesen, másrészt ő konkrétan a hétköznapi stílusáról híres, őt az utcai megjelenéseinél is ugyanúgy fényképezik, és ugyanúgy felkerül minden szettje a netre, ahogy másoknál a vörös szőnyeges megjelenés. Tehát azért nem ugyanaz hogy Cameron Diaz hétköznap egymás után hatszor azonos cipőt vett fel, mikor azt soha senki se fotózza le, mint hogy Alexa hatszor ugyanazt a cipőt hordja. Főleg hogy nála egy "félhivatalos" eseményekkor sem szokatlan ez. 

Egyszóval szerintem hihetetlenül inspiráló, ahogy ezzel nekünk, földi halandóknak is megmutatja, hogy nem kell elképesztő nagyságú ruhatár a kreatív öltözködéshez. Tudom, hogy 'so last year' hogy Alexa Chung a stílusikonja valakinek, de szerintem egyszerűen kiválóan és egyszerűen meg tudja mutatni, hogy mondjuk több stílust is kedvelők (bohém, letisztult, rock chic, elegáns) hogyan tudják ezt egy harmonikus stílusba ötvözni.

Egy szó mint száz, következzenek Alexa főbb alap darabjai, amikkel "játszadozik":

Prada 'Triple Strap Gladiator' szandál
Bionda Castana 'Nicole' csipke magassarkú
Topshop cipő
Tabitha Simmons 'Bonai Black Calf' magassarkú
 Mark Cross fekete táska
Charlotte Olympia 'Kitty Cat' loafer
Levi's farmernadrág
Miu Miu rózsaszín 'Python' táska 



Sokszor pedig hasonló trendbet kap el, és használja fel több stílusban. 



2014. október 27.

Prága ősszel - 2014

Ma érkeztünk haza fáradtan 3,5 nap "prágázásból". 

Mivel csütörtökön még dolgoztam, péntek hajnalban ültünk vonatra nem kevés 7 órára. Az alkalmat pedig az adta, hogy a főnökeimtől nászajándékba azt kaptam, hogy foglalnak nekünk szállást 3 éjszakára oda ahova csak szeretnénk. (Nyilván nem Balira, vagy New Yorkba, hanem valami ésszerűen választott helyre.) Mivel még sosem voltunk még Prágában, és nagyon érdekelt, illetve a munkámhoz is hasznos, ezért az ezertornyú város mellett döntöttünk. A szállásunk az Ibis Wenceslas Square lett a Vencel térhez közül. Aranyos kis háromcsillagos hotel még pont a belvárosban, de nem túl forgalmas helyen. 

A vonatjeggyel együtt vettünk a prágai "bkvra" is 3 napos bérletet, hogy egyszerűbb legyen az utazás helyben. Igazából nem terveztem ki előre semmi konkrét programot, nem akartam lista alapján látnivalókat nézni, sokkal inkább városnézéssel egybekötött pihenésnek illetve jót és jól evésnek szántuk ezt az utat. Így pénteken miután becsekkoltunk, délután egy pár órás sétát tettünk az óvárosban, miközben minden szokásos ott találhatót megnéztünk és bóklásztunk igazából. Ami szembe jött, azt megcsodáltuk, ami nem, az így járt... Ahogy aznap, úgy minden nap teljesen random módon betévedtünk egy étterembe, ahol kiadósakat ettünk. Péntek este egy hotel és hostel éttermében ettünk, szerintem az út legfinomabbját. Én sajttal töltött héjában sült burgonyát ettem, és persze cseh sört rendeltem hozzá.

Másnap szombaton átmetróztunk a "budai" oldalra, ahol a vár található, és ott bóklásztunk el egy napot. Ebédre átsétáltunk a Lehká Hlava híres vega étterembe, de sajnos még délen is tele volt, foglalás nélkül nem jutottunk be. Szóval a közelben betértünk egy cseh étterembe, ahol csak sajtok és halak közül lehetett választani, így rántott edámit kóstoltam, és hozzá a hideg miatt grogot ittam.
Utána a Mala Strana, azaz a szintén budai oldalon található városrészben kószáltunk, végül este a hotelhez közel ettünk egy almás pitét és ittunk sört/grogot. (A grog abszolút kedvencem lett, utána csak azt rendeltem már. :))

Vasárnap délelőttre a Mucha múzeumot gondoltam ki, ami nagyon érdekes volt, de sajnos kiábrándítóan kicsi, legalábbis az árához képest. Majd a prágai "váci utcában" csatangoltunk, de végül egy eldugott cseh csokizóban vettünk az otthoniaknak ajándékot; jó sok édességet. 
Majd a zsidónegyed felé vettük az irányt, de előtte még ebédeltünk egy nem túl kiadósat; sajnos az 5 darab főtt spárga és sült krumpli nekem nem igazán volt elegendő, úgyhogy a mindenhol kínált málnás desszertet is hozzárendeltem. Kicsit kevésnek éreztem a csehek desszert kínálatát: almás pite, málna fagyival és tejszínhabbal, grillezett ananász, és tiramisu. (Na most az első nem kifejezetten cseh, a második és harmadik nem igazán laktató vagy kreatív, plusz utálom az ananászt, a harmadik meg olasz édesség.) Úgyhogy kétszer ettem almás pitét, egyszer a málnás kehely desszertet.
Végül délután a zsidónegyedet fedeztük fel, és a parton sétálgattunk. Este én két köretet kértem, mert szerintem főétel és köret párosítás is lehetne, de az étlap alapján a sült krumpli és a grillezett zöldségek mindkettő köretnek számított. Kicsit furán néztek rám, főleg mivel valaki szemben velem (knmm, khmm...) egy fél disznót rendelt kb. :) No de mindegy, finom volt, és az a lényeg! 

Úgyhogy azt hiszem utunk nagy részét a séták, és az evés tette ki, de nagyon jól éreztük magunkat. 
Kb. mindenki olasznak vagy spanyolnak nézett amúgy minket, illetve fél Magyarország kint lehetett Prágában a rengeteg magyar hang alapján, de ezeket leszámítva csak pozitív élményeink voltak. Ráadásul a metrón egy férfi hallotta hogy magyarul társalgunk, és enyhén tört magyarsággal leszólított minket, hogy ugye magyarok vagyunk. Elkezdtünk dumálni, és kiderült, hogy cseh, csak 15 éve apukája megtanította magyarul, azóta se használta. Ahhoz képest nagyszerűen ment neki! Ilyenkor mindig én is erőt merítek ezekből, hogy még jobban és még többet tanuljam a nyelveket! :)
 

Ti voltatok már Prágában? Ha igen, mi volt a kedvenc emléketek róla?

2014. október 23.

Lush - ÚJDONSÁGOK


Nagyon szívesen teljesen rákattannék a Lush termékekre, de sajnos az áruk miatt inkább a szolidan vágyakozom mindre szinten ragadok meg. Néha-néha megengedhetek magamnak egy-egy alapdarabot, így a szappan samponjaikat rendszeresen használom. Most a Jumping Juniper helyett a Soak and Float sampont ajánlotta az eladó a boltban, így az jött haza velem. Nagyon intenzív illata van, sejtésem szerint nem mindenki boldogulna vele. Először én is megijedtem, mert olyan füstös illatot hagy, de aztán elmúlik. Nagyon tisztít és korpás fejbőrre is kiváló.

Illetve most először kipróbáltam egy Lush arctisztítót is. Az Aqua Marina főleg aloe vera gélből és tengeri moszatokból áll, és hihetetlenül puhít, és mélytisztít. Szintén először kicsit ijesztő, hisz tengeri alga van benne, de a sok szárító drogériás arctisztító után felüdülés hogy a tisztító hatás nem egyenlő a kiszárítással. Teljesen puha lesz a bőr tőle! 

Végezetül pedig az új Fresh from the kitchen magazinjukat böngésztem át jó alaposan, hisz a termékek ismertetői mellett jópár cikket is tartalmaz az újság. 
 

2014. október 11.

Szeptemberi kedvencek 2014

Szépség:
Az esküvőre megcsináltattam gél lakkozása a körmeimet, és nagyon élveztem, hogy egyrészt végig hibátlan volt (ami saját lakkozásnál elég ritka), másrészt nem kellett vele foglalkozni.


Stílus:
Minden évnek ebben a szakaszában a legnagyobb kérdés nekem a tökéletes bokacsizma megtalálása. Ezt tavaly a Glamour napokon sikerült beszerezni, idén azonban már szeptemberben kinéztem egyet a Humanicban, ahova ugye nincs kupon. Viszont az Allee.s üzletbe volt Allee vasárnap kupon. (minden hónapban egy vasárnap 20% kedvezmény.) Szóval jó előre kinéztem, és álmodoztam egyről. Amit végül meg is vettem október első hétvégéjén, de erről még egy másik posztban szó (és kép) esik.


Könyvek:

Eléggé olvasás mentes volt a szeptemberem a többi hónaphoz képest, de most ezen nem aggódtam, volt elég dolgom.

Susan Loomis: Ház a Tatin utcában - Újraolvasás nekem. Esküvő után otthon vasárnap kaptam a kezembe, valami könnyű után vágyakozva. Franciaország, ételek, élmények és finom receptekkel teli ez a könyv!
Joris Luyendijk: Elkendőzött valóság - Akciósan vettem, és igazság szerint nem elég figyelmesen olvastam el a hátulját, mert valamiért azt hittem, hogy a nők arab világban levő helyzetéről szól (talán a cím miatt?), viszont inkább egy átfogó képet próbált adni az arab világról azokból az időkből az író, amikor újságíró volt a 90-es évek végén, kétezresek elején a térségben.

Filmek:

Az utóbbi hónapban összesen 5 filmet láttam.

Amerika kapitány - A tél katonája: Már amikor kijött, terveztük hogy megnézzük, de valamiért elmaradt. Székhez kötött és a várható csavar se volt túl nyilvánvaló.

Mindörökké Batman: Újranézés, ezt adták egyik este valamelyik adón és ottragadtam. :)

A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt: A könyv humora nekem nem teljesen jött át a filmen, mondjuk feliratosan néztem, és nehéz volt követni, hisz általában ami feliratos, azt értem alapból, mert angolul vagy németül megy. Így a svéd viszont nagyon elterelő volt nekem. Egyszer mindenképpen érdemes megnézni egy aranyos vasárnap délutáni filmnek.

Betépve: Valahogy teljesen kimaradt nekem eddig ez a klasszikus. Nem voltam oda érte teljesen, azt hiszem mióta ez készült számtalan hasonló sémára épült filmet láttam már, ezért nem hozott valahogy lázba. Valószínűleg ezt kellett volna leghamarabb néznem, és akkor jobban értékeltem volna.

Hosszú az út lefelé: Sokaktól rosszat, másoktól csak jót hallottam Nick Hornby könyvéből rendezett filmből. Én valahogy a kettő tábor között helyezkedem el azt hiszem. 




Nektek mik voltak a kedvenceitek szeptemberben?

2014. október 6.

Fekete-fehér hangulatképek

Utolsó napsugarak nosztalgikussá tettek, és néhány nyári hangulatú képpel érkeztem...